A Farsang egy szerelmi ötszög története: egy borbélyüzlet főnökébe két nő szerelmes; a nők férjei féltékenyek. Közben megkezdődik a farsang, ahol mindnyájan jelmezt öltenek és jelmezt cserélnek, így mindenki mást kerget, mint akit kergetni szeretne.
Kocsis Gergely a Farsang-ban | fotó: Dömölky Dániel
"A Farsang nem csupán verbális humorral elmesélt történet. Nehezen megszerzett, picinyke boldogságukat kétségbeesetten féltik az élet által amúgy is meghajszolt szereplők. Nem rajtuk, hanem a miérten és a hogyanon, a velük való találkozáson, a történetükön nevetünk. Ami ezeknek az embereknek a lelkében, agyában zajlik, az a dráma. Elesettségüket, egyszerűségüket, személyes drámáikat nézni mulatságos, átélni fájdalmas. Ez a feladat. Persze, történnek a színpadon szórakoztató és vicces dolgok, Caragiale pazar szerző. Sokat tud a színházról, és ahogy az remekmű esetében lenni szokott, alá, neki dolgozik az idő. Jól ismeri az embereket, a Balkánt, ami ma újra terjeszkedő izmus, fogalom: komédia" - mondta a produkcióról Gothár Péter korábban a Fideliónak.
A Farsang színlapja előadásidőpontokkal erre a linkre kattintva elérhető.
Pálmai Anna és Nagy Ervin a Farsang-ban | fotó: Dömölky Dániel
A XIX. század végi román irodalom kiemelkedő alakja, Ion Luca Caragiale (1852-1912) maga is olyan, mint vígjátékainak esendő figurái; hajszolt és örökös anyagi gondokkal teli életéből számtalan anekdota maradt fenn. A legváltozatosabb mesterségeket űzte, hogy az írás mellett a megélhetését biztosítsa, volt könyvtáros, iktató, tanár, tanfelügyelő, újságíró, súgó, színigazgató és kocsmáros.