„Először szétterjedt és pörögni kezdett saját maga körül a nulla, a saját perdületű semmitörmelékből így alakult ki az anyag, pörgésének sebességéből az idő, majd a világporforgatag belső súrlódása kitermelte a hőt, a hő hatására pedig létrejött a szerves élet, amely megszülte a multiverzum legnagyobb kreténjét, az embert.”
Így kezdődik Kácsor Zsolt Cigány Mózes című regénye, amelynek első fejezete, a Genezis, a bibliai teremtéstörténet különös, kavargó, mulatságos, „cigányos” olvasata. Ebből készített színházi monológot Bezerédi Zoltán.

Amikor a vonzó és izgalmas, már-már tökéletes nő életébe váratlanul betoppan egy volt szerelem, a kitalált maximalizmus sebezhető felszínén repedezni kezd a jég. A bűvöletében éjjeli lepkeként keringő alakok szabályos köröket leíró tánca Hedda kibillenésével kaotikus vergődéssé válik...

Valahol Budapesten elfelejtettek bezárni egy kiskocsmát. Senki nem vetett szemet rá, hogy aranybányává változtassa. Talán mert rossz helyen van. Nem jók az adottságai. Nincs benne potenciál. Egyszerűen csak ottmaradt, ottfelejtődött. Benne emberekkel. Néhánnyal. Ottfelejtődtek ők is. Észre se vették. Lehet, hogy nekik sem jók az adottságaik.

A Katona és a Budapest Park sikerprodukciója új dalokkal, új látványvilággal, valamint új zenei korszakot idézve; a ’70-es évek ikonikus slágereivel várja nézőit. A folytatás nem véletlenül kapta a Táncolj még! alcímet. A ’70-es évek legnépszerűbb dalai – mint például maga a Táncolj még!, a Rock and Roller, vagy a Zene nélkül mit érek én - garantáltan mindenkit megmozgatnak.