színlap
Fordította és átdolgozta: Bodor Ádám
| Misu | Ujlaki Dénes |
| Bóbitás | Nagy Ervin |
| Makhosz | Lengyel Ferenc |
| Gyakornok | Tasnádi Bence |
| Dodó | Kocsis Gergely |
| Rendőrbiztos | Vajdai Vilmos |
| Didina | Jordán Adél |
| Mica | Pálmai Anna |
| Pincér | Dankó István |
| Álarcos nő | Czakó Klári |
| Álarcosok, rendőrök, polgárok | Morvay Imre, Hoffmann Éva, Soós Ági, Szakács László, Czomba András, Nagy T. Lajos, Márkus Szabolcs, Koloszár László, és még sokan mások |
|
|
|
| Díszlet | Gothár Péter |
| Szcenikus | Tóth Kázmér |
| Fény | Pető József |
| Jelmez | Bujdosó Nóra m. v. |
| Zene | Selmeczi György m. v. |
| Dramaturg | Morcsányi Géza m. v. |
| Asszisztens | Tóth Judit |
| Rendező | Gothár Péter |
A Farsang egy szerelmi ötszög története: egy borbélyüzlet főnökébe két nő szerelmes; a nők férjei féltékenyek. Közben megkezdődik a farsang, ahol mindnyájan jelmezt öltenek és jelmezt cserélnek, így mindenki mást kerget, mint akit kergetni szeretne.
A XIX. század végi román irodalom kiemelkedő alakja, Ion Luca Caragiale (1852-1912) maga is olyan, mint vígjátékainak esendő figurái; hajszolt és örökös anyagi gondokkal teli életéből számtalan anekdota maradt fenn. A legváltozatosabb mesterségeket űzte, hogy az írás mellett a megélhetését biztosítsa, volt könyvtáros, iktató, tanár, tanfelügyelő, újságíró, súgó, színigazgató és kocsmáros.
1902-ben plágium vádjával perbe fogták, tisztázta ugyan magát, de két év múlva kiábrándultan elhagyta Romániát, Berlinbe költözött, és ott is maradt a haláláig. Drámaíróként a Zűrzavaros éjszaka című darabjával tűnt fel 1879-ben, ezt nemsokára Az elveszett levél című politikai komédia, a korrupt képviselőválasztások szatírája követte. Műveiben a nagyvárossá fejlődő Bukarest remekül jellemzett alakjai hűtlenkednek, hazudoznak és keverednek korrupciós ügyekbe. A Farsangot 1885-ben írta.
Bemutató: 2012. november 17.
