Várható volt, hogy a szélsőjobboldali sajtó (mintha jobboldali már nem is lenne) nekimegy a Katona József Színháznak, Máté Gábornak, Pintér Bélának.

Magam arra számítottam, azért, mert míg a nagyszínpadon A bajnok előadásában két nő csókolózik, addig ugyanakkor a Kamrában a Bihari elején két meztelen férfi fekszik egy ágyon, ami külön-külön is tűrhetetlen, maga a fertő Mária és Viktor országában (Mária – Jézus anyja, Viktor – maga az Isten), ahol a közvetlenül a reggeli hírek után magas rangú egyházi méltóságok imádkoznak.
De nem, a támadást az váltotta ki, hogy A bajnok „egy csúnya pletyka alapján íródott, de mivel jól lehet vele égetni a jobboldalt, az alkotók zárójelbe tették a tapintatosságukat”, mint a Magyar Idők március 23-i számában összefoglalta Szikszai Péter. A Heti Válaszban egy nappal később Szőnyi Szilárd ajánl szempontokat Pintér „botrányos bemutatójához”, bátran megkérdezve: „Bemutasson-e a Katona József színház egy darabot, mely arról szól, hogy egy direktor miként kényszerítette abortuszra a feleségét?”, s hosszan idézi Albert Györgyi egyik könyvéből a Mátéra vonatkozó részeket.
A színház tán a legjelenidejűbb művészet, minden előadás ma van. A máról, a környező világról beszél, olykor szándéka ellenére is, s olykor a témáit is onnan veszi.
Meglehet, A bajnok „egy csúnya pletyka alapján” íródott. De nem a jobboldal égetésére, nem a pletykában szereplők lejáratására! Nem kulcsdráma, nem Zeitstück. Arról szól, például, hogy a hatalom birtoklása, birtokolni akarása annyira eltorzíthat embereket, hogy a saját családjukat is hajlandók tönkretenni, feláldozni. A polgármester, akit Horváth Attilának hívnak, és lehet éppenséggel baloldali is, sem eddig, sem most nincs tekintettel felesége érzelmeire: használja az embereket, gátlástalanul, gyilkosságra is képesen. Csak ő lehet a bajnok. Van ilyen? Bizony van! Egyébként a darab és az előadás a feleséget és a sportolónőt nagyon is együttérzőn, részvéttel ábrázolja.
Babits írta Indiszkréció az irodalomban című cikkében: „A magasabb irodalom … nem … személyes hatásokat céloz; nagyobb céljai vannak, s a korra és személyeire igazában nem is lehet tekintettel másképp, mint fölhasználva azt eszköz és anyag gyanánt.”
Igyekvő cikkek az idézettek, Szikszai és Szőnyi, ha igyekszik, még Kökény-Szalai Vivien beosztottja is lehet.
Tündöklő középszer?
Sokkal-sokkal rosszabb.
Szutyok.