facebook Ugrás a fő tartalomra

Übü király - külföldi kritikák

Zsámbéki Gábor, a magyar rendező lehántja Jarry Übü királyáról az utóbbi évek során rárakódott börleszk sallangokat, és alattuk egy szilaj és a mának nagyon sokat mondó művet tár fel. A nemzetközi hírnevére dúsan rászolgáló magyar Katona József Színház erőtől duzzadó előadásában a darab elkapja a nézőket és nem tűri, hogy bárki is érintetlen maradjon tőle.
Diane Hill, The Times

A fesztivál fontos eseménye az Übü király, a budapesti Katona József Színház az előadásában, amely 1987-ben a Théatre de l'Europe-ban a Három nővért mutatta be. (…) De egyszersmind egytől egyig frenetikus, joviális és triviális energiával görgetik az előadást. Nyersen, keményen vágnak bele, s ez jól van így. Az Übü királyt nem csipkéből szőtték - az Übü király egyszerű bohózat, melyet nem lehet se tovább fejleszteni, se más irányba hajlítani, mert akkor elviselhetetlenné válik.
Colette Godard, Le Monde

Zsámbéki Gábor vezényletével a Katona Színház egy csupa vakmerőség Übüt szabadít el, ám úgy, hogy az előadás másfelől mesterien tartja kordában az általa gerjesztett hatásokat. Az előadás romboló, obszcén, szemtelen, és összehasonlíthatatlanul "jarrysabb", mint minden eddigi Übü, amelyben részünk volt.
Emmanuelle Klausner, La Croix

Jarry hívei örülhetnek: ez az Übü egészen elsőrangú, őrült gépezet, egy tökéletesen kificamodott világba hajítva. Rendezője, Zsámbéki Gábor az előadással kapcsolatban hivatkozik “a lehető legostobább, legbarbárabb, legnyomasztóbb korszakra: a magyarországi ötvenes évekre…” Azt a jelenetet, amelyben Übü papa összehívja az összeesküvőket, az ötvenes évek lakógyűlései ihlették. Akkoriban a házmesterek óriási többsége a rendőrség zsoldjában állt… Az utolsó képnél (Jarry utasítása szerint “Hajó valahol, a Balti tengeren”) a szakszervezeti hajókirándulásokra gondoltam, ahol az utasok, alighogy a fedélzetre értek, máris berúgtak.”
René Solis, La Libération

A produkció, miközben egészen sajátos zamattal visz végig egy féktelen mimetikus jam sessiont egy földalatti csatornában, elegánsan ötvözi a brechti építkezést egy poszt-becketti melankóliával - a kortársi politikát a maga pusztító utóhatásaival. Básti Juli szenzációs Übü mamája lábujjai közé dugott kolbászt majszol, miközben bestoppolja lábszárán a sebhelyet. Sinkó László, egy nagy színész, aki engem egyszerre emlékeztet Ramaz Csikvadzéra, a grúz virtuózra, Ronnie Barkerre és Jim Broadbentre, Übüjében káprázatosan keveri össze a könnyed elvetemültséget a kielégíthetetlen mohósággal. (…) A Katona mindenek előtt világklasszist képviselő, első osztályú színtársulat.
Michael Coveney

Így hát hatalmas érv a budapesti Katona József társulat professzionalizmusa és energiája mellett - ők nyitották meg ugyanis a szezont briliáns Übü király előadásukkal - hogy bravúros bemutatót tartva a politikai bohózatból nem csupán elragadtatták a maroknyi nézőt, hanem felülemelkedve a kínos alkalmon, még egy izgalmas kérdést is felvetettek az angol színház kapcsán: hogy tudniillik, miért lett hirtelen a Brecht-gyalázás oly népszerű sport a nagyokos nagyvárosi művészetkritikusok körében.
Joyce McMillian, The Guardian

A rendező pazar tehetsége és képzelete árad a színpadról, aki a szerepek és helyzetek szövege alatt és fölött maró gúnnyal és iróniával olvas. Ebben az Übü-előadásban már látott helyzeteket ismerünk fel a Hamletből és Rabelais Gargantuájából, Bosch festette zugokban - s mindezt okosan harmonizálva. (…) Kiváló előadás, vigasztal sok másikért.
Mauro Armino, El Sol

A katonabeli színészek energiájának, professzionizmusának, lenyűgöző mimikájának köszönhetően az Übü egy tökéletes és nagyon vidám színházi játék, amelyben a szigor cirkuszi ügyességgel keveredik. S ha egy zenekarocska brechti légkört idéz, hát ott a képzelet végtelen gazdagsága szegényes anyagokban megtestesülve. A varázslat olyan tökéletes, mint a tündérmesékben, de a tündérmese ide vagy oda, nem hiányzik a grand guignole-os humor, az abnormális méretű gumimell, amelyet be lehet mázolni egy valószínűtlen napozószerrel.
Roberto Incerti, La Repubblica

Anélkül, hogy a túlzás bűnébe esnénk, elmondhatjuk, hogy a budapesti Katona József Színház magyar társulata által a III. Nagy Mexikóvárosi Fesztiválon bemutatott Übü király című darab előadása ZSENIÁLIS. (…) Minden színész, aki résztvesz ebben a rendezésben, valódi bemutatót tart professzionalizmusból, színészi odaadásból és tehetségből. Mindannyian, a főszereplőktől a legutolsó "statisztáig" bizonyítják azt a sikert, amelyet ez az előadás oly sok és egymástól eltérő országban elért már.
Hugo Hernandez, El sol de Mexico