Az előadás rendezője Schilling Árpád, Faustot Máté Gábor, Mephistophelest Kulka János, Margarétát pedig Mészáros Blanka, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatója alakítja. Különlegesség, hogy a drámairodalom egyik legnagyobb ívű művének két része valóban két részben látható, azaz izgalmas színházi vállalkozásként kétestés produkció készül.
Schilling Árpád korábban több alkalommal is rendezett a Katonában: 1998-ban az Alulról az Ibolyát, 1999-ben a Közellenség, 2000-ben a Bernarda Alba háza, 2006-ban pedig a Krétakörrel közösen létrehozott Előtte, utána című előadást állította színpadra. Kilenc év után a rendező most a kétestés Fausttal tér vissza a Katonába.
- Előadásunk a nézők kalandvágyára épít. Kihívás ezt a művet a maga hosszúságában és komplexitásában megfogni. A Katona és Goethe konstellációjától elvárható, hogy csak egy bizonyos szintig szolgáljuk ki a közönségigényt és elvárjunk némi szellemi munkát a nézőktől. Nagy kérdés, hogy hol találkozik a mi művészeti elvárásunk és a néző teherbírása - mondta Schilling az előadással kapcsolatban.
A Faust első része egy középkorú tanárember szellemi megfáradásáról, kiábrándulásáról szól. A magányos férfi belefárad az univerzális tudás megszerzéséért folytatott küzdelembe, és inkább megrontja a fiatalkorú Margarétát, akibe a maga módján azért beleszeret. Faust egy erkölcstelen gazember. A második rész egy öregedő értelmiségi zavaros álomvilágába kalauzol minket, amelyben az antik kultúra összes nimfája és kentaurja megfordul. Vidám, hedonista körtánc kavarog, majd feltűnik szép Heléna, Faust múzsája, akivel összeköltöznek, gyereket nemzenek, a gyerek később meghal, és ők szétválnak. Végül Faust is meghal, nem marad utána más csak néhány szellemes idézet.
A Faust I. és a Faust II. külön-külön is teljes értékű előadás, azonban a gazdagabb élmény és a mélyebb megértés érdekében javasoljuk, hogy a két részt egymás után, sorrendben tekintsék meg. Az előadás megtekintése 16 éven aluliaknak nem ajánlott.
Fotók: Táborosi András és Nagy Zágon