Ugrás a fő tartalomra

"Dömötör András rendezése elegánsan és biztos érzékkel csúszkál a bohózat, a groteszk komédia és az abszurd vígjáték regiszterei között. Horgas Péter egyetlen szélesvászonba zárja a piciny, egyszobás egyenpanelt – hátul a lakótelep éli a mindennapok, helyesebben a minden esték szokásos életét, pislog a tévé, felgyullad és leoltódik a szobalámpa, jönnek és mennek az autók –, a közönség pedig remekül szórakozik azon a vitustáncon, amit az egyéni szabadságharcot nyitó bőrpofabitorló folytat – saját maga ellen. Mert valóban olyan nagy szabadság egy tizennégyzetméteres disznóól közepén véres kötényben üvöltetni a zenét? Láncfűrésszel hadonászni a csillár alatt? Kéjesen felaprítani a berendezést, miközben a falon átdörömböl a szomszéd?" (Ugrai István, 7ora7.hu)

borpofa640x350
Mészáros Béla, Borbély Alexandra | fotó: Dömölky Dániel

"Mészáros Béla és Borbély Alexandra – macsó ösztöntől felturbózott férfi és az első ijedtség után ráhangolódott nő – mindvégig bravúrosan egyensúlyoz komolyság és tréfa, agresszió és félelem, szorongás és feloldódás, elfogadás és elutasítás keskeny mezsgyéjén, sohasem tudni, hol tartanak, mert szerepük szerint ritkán vannak szinkronban egymással, és ez fokozza magas szinten összehangolt játékuk feszültségét." (Koltai Tamás, Élet és Irodalom)