További információ, színlap, jegyvásárlás
fotó: Bodó Viktor, Tóth Simon Ferenc | a kép nagy méretben
BB
Kérdésemre, hogy mit is kezdhetnék a fájdalommal a tűrésen kívül, fájdalomcsillapító tapaszt javasolt, amit sikeresen be is szereztem a szomszéd gyógyszertárban. Otthon első dolgom volt egyet a hátamra ragasztatni életem párjával, és közben kacérkodtam a gondolattal, hogy az egész hátamat végig kéne tapétázni vele, de legalább egyet végig kéne nyalnom, mint azokat a bélyegeket.
Alám rakott egy ágytálat. Azt hittem, viccel. Ez volt az első pont, amikor úgy éreztem, hogy na, most meg fog változni a személyiségem, és le kell vetkőznöm valami gátlásfélét, illetve megtanulni valami befelé fordulást, mert különben nem fogok tudni egy függöny mögött háton fekve pisilni.
GI
Huszonéves fővel csak fölényesen mosolyogtam a harmincasok – és így tovább – általam határozottan viccesnek ítélt prosztata-történetein, nem gondoltam akkor, én bohó, hogy az orvostudomány keze előbb-utóbb – inkább persze előbb – engem is utolér (a proktológus és/vagy urológus ujjai kifürkészhetetlenek). Megtanultam egy életre, hogy nincs félelmetesebb hang egy (szűz) férfiember számára, mint amikor a szőrös doktormancson csattan a gumikesztyű.
HK
Öcsi most húsz éves. Egy két és fél éves gyerek szellemi szintjén van. Ugyanazokat a meséket nézi, amiket tizennyolc éve, speciális felnőtt pelenkát hord és minden hónap elején ötvenezer forint rokkantsági segélyt hoz neki a postás. A rokonok mondták anyáméknak, hogy vigyék be valahova. Jobb az ilyen gyerekeknek egy olyan helyen. Képtelenek rá. Anyám azt mondja, a nagyapja szemét örökölte. Meg azt is, hogy amíg ők élnek, Ádám otthon marad.
KCS
A húgomhoz csak egyszer vittek ki szoptatni rossz gyereket: egy Levente nevű kisfiút. Aztán gyorsan visszacserélték Leventét Lilire, az ő kislányára.
LGY
Etetett, itatott, fekve megmosdatott, majd a négyágyas szobából ebédkor ketten kimentek, egy öreg meg be volt műszerezve műtét után, szóval lényegében ketten maradtunk. Vidám volt, levette a csizmáját, szoknyája alól a vastag fekete harisnyanadrágját, a bugyiját, felvette a papucsomat, mellém ült, és finoman magába vezette az ujjaimat, símogatott, a paplanhuzat takaró alatt szopta, kiverte, majd egy kis saját segítséggel neki is orgazmusa volt. (Közben bárki benyithatott volna.) Elhiheted, hogy nem ez volt az évszázad kefélése, és mégis. Egy szép, 28 éves nő, meg egy beteg, felvágott, a mellén nagy gézzel letapasztott, bár akkor már (még?) némileg optimista alak. Akkor kiléptem időből, térből, korlátokból. Nagyjából ettől kezdve nem érdekel annyira a halál (a haldoklás más tészta).
MÉ
Nagyon sokat köszönhetek az itteni orvosnak (az életemet), mert munkaidején kívül is bejött, és sok nővér itt segített lelket önteni belém, amikor a hosszú hajamat sírva vágtam le hajnali kettőkor, mert annyira meleg volt, hogy nem bírtam elviselni, és amúgy is kihullik a kezeléstől.
NA
Ekkor már kezdett növekedni az aggodalmam, hogy miért van az, hogy egymás után vizsgálnak meg az orvosok, és az egyik sem csinál semmit azon kívül, hogy továbbküld máshoz, mintha megnyertem volna egy újabb fordulót valami videójátékban, és a következő szintre léphetek, mindig egyre feljebb és feljebb.
OO
Én magam 83 000 ft nettót keresek az egészségügyben 15 év után, szakképesítéssel és vezetői beosztás mellett.
SI
Akkor még nem lehetett látogatni, csak a szigorúan megszabott látogatási időben, így anyukám, (hogy beengedje a portás), egy ismerős tűzoltóval (mint szerv!) járt be, tartani a lelket és a húsleveses kanalat, az apuhoz. Két nap múlva táviratot hozott a postás, és azt mondta, részvétem... Anyukám távirattal a kezében, tűzoltóval az oldalán rohanta végig a Halmi utat - a kórház belgyógyászatáig! Ha akkor az apukám esetleg a mosdóban van s nem az ágyon, nem tudom mi történt volna. De így ő ijedt meg a legjobban, mikor anyukám sírva a nyakába omlott! Az átmeneti zárójelentést, amit a körzetinek kellett továbbítani, úgy töltötték ki, hogy a halál oka rovatba írták a diagnózist! Az orvos mit szólt mindehhez? Asszonyom, ez is egy munkahely, itt is van tévedés, rossz az írógép... Sorváltásnál néha megugrik, van ilyen! A férje holnap hazamehet!
SE
Fogadtak. Megvizsgáltak. A diagnózis: semmi rendkívüli, semmi elváltozás. Jó, de akkor miért nem látok?
WB
Mint már fent említettem: a hétvégétől kezdve az alapjában 6 ágyas kórteremben velem együtt már 7 beteg feküdt. A betegek közül 1 hölgy volt járóképes, ő segítette a többieket. Rajta kívül csak én voltam (bénulásomat leszámítva) beszámítható szellemi állapotban! A további betegek közül volt: 1 hölgy halál közeli állapotban, 1 - elmondása szerint- súlyos Parkinson-kóros, 2 agyvérzéses páciens, 1 stroke-os. A betegek közül 2 volt beszélőképtelen, 1 viszont megőrjített bennünket, mert állandóan beszélt, és mások beszélgetésébe is beavatkozott. Éjszaka horkolás, nyögés, hörgés, kedden estére altatót kértem, mert már nem bírtam.
VZS
Megállapította, hogy a gyerek szépen kifejlett, fejbősége megfelelő méretű, nem lesz koraszülött. Mikor elmondtam neki, hogy pontosan tudom, mikor fogant, viccelődni kezdett, hogy ne mondjam meg a férjemnek, de nem biztos ám az, hogy pont akkor, amikor gondolom. Ha-ha-ha. Néhány órával később megszületett a fiam, koraszülött lett, mentővel vitték másik kórházba, 2 hétig inkubátorban volt. Utólag jegyzem meg, hogy férjem feje igen nagy méretű, tőle örökölte ezt fiam is. Szerencsére nincs semmi baj, fiam 6 éves, egészséges, de ez nem a kórházon múlt.