v f
Hírek, Aktualitások

Az előadás forgatókönyvét írta, a szövegeket válogatta és szerkesztette: Bán Zoltán András


ELSŐ RÉSZ – BEVEZETÉS

Október 22. 14:00-15:15-ig

Első jelenet
Arany János halála és megszületése. Az élő szobor

Az előadás 1893-ban indul, Arany János emlékművének leleplezésével a Múzeum kertben, ebben irodalmi kalauzunk Szomory Dezső lesz. Ezt követi az 1882. október 22-én bekövetkezett halála és temetése, ahol Gyulai Pál zokogásba fulladó gyászbeszédében mondta ki az előadásunk címét adó megszólítást. „Óh, halhatatlan halott!”. De ez egyben Arany születése is, aki a szoborról lerántott lepel alól bukkan elő ifjúként, és elmondja önéletrajzát. Arany tehát élő szobor, és ezért hangzik el itt Vörösmarty Az élő szobor című verse is.
Közreműködik: Bezerédi Zoltán, Bodnár Erika, Elek Ferenc, Fekete Ernő, Keresztes Tamás, Kovács Lehel, Máté Gábor, Szacsvay László, Takátsy Péter, Ujlaki Dénes, Vizi Dávid e.h.

Második jelenet
Arany a képzőművészetben. Hajdu István előadása.

Arany 19 évesen, „kalandos életpályáról ábrándozva” elunta az iskolai egyhangúságot, s festő, majd szobrász vágyott lenni. Romantikus óhajtása teljesületlen maradt, és ikon sem lett: a szobrok, festmények, rajzok, melyek „megörökítették”, annak is dokumentumai, miképpen és miért lehetetlen, de legalább is kudarcos vállalás pátosszal, ideál-eszmékkel képet festeni, szobrot mintázni. A Stróbl Alajos-öntvénytől Varga Imre báb-csoportozatáig tekergő panoptikumban Arany mint a bánat dolmányos kishivatalnoka busong, örök fájdalomra kárhoztatva.
Műveinek roppant erős vizualitása viszont mély nyomot hagyott a képzőművészetre. Kortársai, a nemzeti romantika, majd a historizmus festői – Madarász Viktortól Zichy Mihályon át Lotz Károlyig – nagy buzgalommal formáltak jeleneteket balladái, hősi énekei nyomán; a Toldi mindmáig rajz- és animációs filmek, diafilmek és képregények forrása, s végül a Tetemrehívás – például – az egyik első magyar játékfilm témáját adta, hogy napjainkban újra fogalmazhassák, már a szelíd horror stíl-karakterében.
Ebbe az előadásba csöppen bele a költő, Kukorelly Endre, aki felolvassa kis esszéjét a Múzeum kerti Arany-emlékműről, melynek különös aktualitást ad, hogy e pillanatban restaurálás alatt áll, és a talapzaton csupán a szobrot tartó két csonk látható.

Harmadik jelenet
Arany mint zeneszerző

A jelenet alapja az előadás, melyet a zeneszerző Bartalus István tartott Kisfaludy Társaságban 1883. január 31-én. Bartalus személyesen is ismerte Aranyt, csodálta a költő gitárjátékát, az ő kottakiadásában ismerjük az Arany által megzenésített Petőfi és Csokonai verseket, melyekből három dal hangzik el.
Közreműködik: Dargay Marcell és kisegyüttese. 3 éneklő színész: Kiss Eszter, Pálmai Anna, Vizi Dávid e.h. 

MÁSODIK RÉSZ – TÁRGYALÁS

Október 22., 15:45-18:30

Első jelenet
Arany és Petőfi levelezése

Amikor 1847-ben Arany a Toldival megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát, a komoly pénzösszegen kívül a számára is meghökkentő különdíjban részesült: elnyerte Petőfi barátságát. A nagy pályatárs sorsszerű szárazvillámként száguldott át a csendes vidéki magányában éldegélő Arany életén: már második levelében tegeződést ajánlott, megszervezte Arany írói karrierjét, folyamatosan tanácsokkal, ötletekkel bombázta, szinte beköltözött az életébe, és a családjába is belépett, hiszen Aranyék lettek Zoltán fia keresztszülei, és 1849-ben hónapokig ők gondozták a csecsemőt.
A levelek mellett megszólal többek közt Tompa Mihály, Szendrey Júlia, Egressy Gábor, és elhangzik az a verses pamflet is, melyet a Honderű című lap jelentetett meg 1847 májusában, és amely kigúnyolta a két költő baráti szövetségét, valamint azt, hogy kölcsönösen ajnározzák egymás művészetét. 
Közreműködik: Bodnár Erika, Pálmai Anna, Dér Zsolt, Fullajtár Andrea, Lestyán Attila e.h., Rajkai Zoltán, Rujder Vivien, Szacsvay László, Szirtes Ági, Vizi Dávid e.h., Nagy Ervin, Bán János, Bezerédi Zoltán, Elek Ferenc, Kovács Lehel, Takátsy Péter, Vajdai Vilmos, Kiss Eszter, Ujlaki Dénes
Rendező: Zsámbéki Gábor


Második jelenet
Részletek hangoznak el Bálint András Arany János estjéből.

Harmadik jelenet
1857: A császárlátogatás. Bárányfelhő Budapest egén

Ferenc József és felesége, Sissi 1857 májusában Magyarországra látogatott. Arany komoly honoráriummal járó felkérést kapott, hogy írjon verset a fenséges pár üdvözlésére, de ő ezt rossz egészségi állapotára hivatkozva elutasította. Helyette végül Lisznyai Kálmán írta meg az allegorikus verset, amelyben egy Budapest fölé repülő bárányfelhő üdvözli Magyarország nevében a fenséges párt. De az idillt fals hangok zavarják meg, mindenekelőtt Széchenyi István Nagy Magyar Szatírája, melyet a döblingi elmegyógyintézetben írt, és amely irtózatos látomásokban valóságos vámpírként, tömeggyilkosként ábrázolja a császárt és környezetét. És végül belép a nagyszerű kortárs költő, Várady Szabolcs és elmondja a saját kéziratai közt talált, eddig ismeretlen Arany-verset, melynek címe: Lisznyay Kálmán költői üdvözlete Arany János átigazításában.
Közreműködik: Takátsy Péter, Bezerédi Zoltán, Vizi Dávid e.h., Dér Zsolt, Máté Gábor, Pálmai Anna, Lestyán Attila e.h.

Negyedik jelenet
Az asztaltáncoltatás

Amerikai mintára 1853 táján nálunk is divatba jött az asztaltáncoltatás. A jelentős színész, Petőfi barátja, Egressy Gábor lakásán rendszeresen tartottak szeánszokat, amelyeken mindenekelőtt Petőfi szellemét kívánták megidézni, aki Egressy fia, Ákos szerint szerint szerfölött készségesen állt a rendelkezésükre. Arany párszor részt vett az üléseken, kis cikket is írt a jelenségről. Ám jelenetünkben váratlanul hús-vér alakban is feltűnik a Segesvárnál örökre ködbe veszett barát, akit a jeles kortárs költő, Szilágyi Ákos személyesít meg, és aki elmond, illetve zenei kísérettel elénekel pár olyan verset, melyet nem az 1849-ben elesett, hanem az 1956-ban Szibériában meghalt Petőfi írt. A jelenet össztánccal ér véget, részben az asztal tetején.
Közreműködik: Elek Ferenc, Fekete Ernő, Keresztes Tamás, Kovács Lehel, Pálos Hanna, Rajkai Zoltán, Vizi Dávid e.h.

HARMADIK RÉSZ – BEFEJEZÉS

Október 22., 19:30-22:00

Első jelenet
Csőre Gábor előadja a Toldi utolsó két énekét

Második jelenet
A fájdalom folytatása

A jelenet új szövegekkel részben megismétli Arany 1882. október 22-i halálát és temetését, de ehhez egy másik tragédia, a költő unokája, az alig húszéves Szél Piroska 3 hetes agonizálás után bekövetkezett rettenetes halála kapcsolódik. Mindezt újságcikkek, Szél Piroska levelei és a nagybátyja, Arany László táviratai, levelei és emlékezései segítségével idézzük fel.
Közreműködik: Borbély Alexandra, Elek Ferenc, Fekete Tibor, Lestyán Attila e.h., Rajkai Zoltán, Rujder Vivien, Szacsvay László, Takátsy Péter, Ujlaki Dénes

Harmadik jelenet
Gothár Péter jelenete, és végül belép Parti Nagy Lajos, elmondja a nyúgalomb című versét.

Negyedik jelenet
A rezignáció és a kétségbeesés dalai

A művek keletkezési idejének sorrendjében elhangzó versfolyam a depressziós Aranyt idézi fel. Az egyes blokkokat zene tagolja, a kiváló zongoraművész, Nagy Péter játssza Liszt Ferenc három kései művét: Balcsillagzat, Gyászgondola, Csárdás obstiné.
Közreműködik: Fullajtár Andrea, Pálmai Anna, Kovács Lehel, Tasnádi Bence, Dér Zsolt, Vizi Dávid e.h., Lestyán Attila e.h., Keresztes Tamás, Fekete Ernő, Pálos Hanna, Vajdai Vilmos, Rajkai Zoltán, Elek Ferenc, Bezerédi Zoltán, Szirtes Ági, Rujder Vivien, Takátsy Péter, Bodnár Erika, Szacsvay László, Bán János, Kiss Eszter, Borbély Alexandra, Ujlaki Dénes
Rendező: Máté Gábor

Az előadás létrejöttében közreműködött: Székely Kriszta