színlap
| Dora | Rujder Vivien |
| Zocha | Pelsőczy Réka |
| Rachelka, késobb Marianna | Bodnár Erika |
| Jakob Kac | Kovács Lehel/Dénes Viktor m.v. |
| Rysiek | Takátsy Péter |
| Menachem | Rajkai Zoltán |
| Zygmunt | Bán János |
| Heniek | Szacsvay László |
| Wladek | Ujlaki Dénes |
| Abram | Haumann Péter |
| Fordította | Pászt Patrícia |
| Díszlet | Cziegler Balázs m.v. |
| Jelmez | Füzér Anni m.v. |
| Színpadi mozgás | Takátsy Péter |
| Zene | Sáry László |
| Asszisztens | Gerlóczi Judit |
| Súgó | Czakó Klára |
| Rendező | Máté Gábor |
A lengyel Słobodzianek egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi: tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század borzalmaiban, 1925-től napjainkig. A felhőtlen gyermekkor küszöbén kitör a világháború, az osztályt először a bolsevik diktatúra, később a fasiszta terror, majd ismét a kommunista önkény szakítja ketté. A különféle ideológiák elterjedésével elmélyülnek a kölcsönös ellentétek, a jóbarátok árulások aktív résztevőivé és az egymás elleni erőszak áldozataivá válnak, kezdeti gondtalan közös játékuk a felnőttkor elérésével rémtörténetek sorává alakul.
Az autentikus események részleteit felhasználó darab nem csupán a XX. századi komplikált lengyel-zsidó-német-orosz kapcsolatok elé kíván tükröt állítani, hanem egyetemes üzenetet hordoz az emberek közötti megértés - és megértés szándékának - hiányáról, illetve arról a történelmi folyamatról, midőn az ártatlan tréfák, felelőtlen kijelentések és jelentéktelennek tűnő konfliktusok észrevétlenül egymás iránti nyílt színi gyűlöletté alakulnak át. A mi osztályunk megrázó elbeszélés az egyéni és közös bűnrol, a felelősségrol, igazságról, melyre úgy tunik, senkinek nincs szüksége.
A darab ősbemutatójára a londoni Royal National Theatre-ben került sor 2009-ben, azóta Varsóban, Barcelonában és Torontóban is műsorra tuzték.
A szerzőről
Tadeusz Słobodzianek napjaink egyik legjelentősebb lengyel drámaírója, rendező, dramaturg, színházkritikus, a varsói Dráma Laboratórium magalapítója. 1955-ben lengyel katolikus-pravoszláv családban született Jenyiszejszkben, Szibériában, ahová szüleit az NKVD deportálta. Gyermekkorát a kelet-lengyelországi Bialystokban töltötte, "Európa és Ázsia határán", ahol több vallás és kultúra létezett egymás mellett, s e kölcsönhatásból nemegyszer paradox helyzetek és groteszk történetek születtek.
Słobodzianek nem csupán geográfiai értelemben a határvidék írója, hanem egy átmeneti időszak, a XX. század végének és ezredforduló korának krónikása. A szárnyaszegett értékek időszakában egyre erősebbé válik a transzcendencia és a világ újbóli megváltása utáni vágy. Słobodzianek legtöbb drámája e zűrzavaros kornak, összekeveredett értékeknek és megzavarodott világnézeteknek görbe tükrét tárja elénk.
Az előadás hossza: 2 óra, szünet nélkül.
Bemutató: 2011. október 7.
kritikák
Mindenki benne van - cultura.hu-Hegedüs Barbara
Urbán Balázs, szinhaz.net
Petho Anita, napirutin.blogspot.com
Tarján Tamás, kultura.hu
Sándor L. István, ellenfeny.hu
Ugrai István, 7ora7.hu
Koltai Tamás, Élet és Irodalom
Fehér Elephánt, toptipp.hu
Csáki Judit, Magyar Narancs
Zappe László, nol.hu
Kovács Dezso, revizoronline.hu
Józsa Ágnes, Civil Rádió
Gabella, nagygeneracio.hu
Molnár Szabolcs, Medical Tribune
Kisemberek - Criticai Lapok - Szűcs Katalin Ágnes
A 33. Varsói Színházi Találkozó után:
Katarzyna Binkiewicz, Teatr dla was
