Zappe László: Gyilkos szeretet

Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő

Nem jelenetek sorát, hanem darabot rendezett Zsámbéki Gábor, egy történetet mondott el, amely hangulatilag is három jól elkülöníthető részre tagolódik. A szünetben nemcsak az idő múlik, de a világ is változik, a szereplők sorsa is fordul. A Mesél a bécsi erdő című mű legfeljebb két év eseményeit fogja át. Az előadás kétezer esztendőről szól.

Némileg meglepő, hogy két szünettel játsszák a Katonában a Mesél a bécsi erdő-t. A darab mozaikos, sok helyszínt felvonultató, filmszerű szerkezete látszólag megengedné, hogy mai szokás szerint két részre tagolják. Zsámbéki Gábor azonban nem jelenetek sorát, hanem darabot rendezett, egy történetet mondott el, amely hangulatilag is három jól elkülöníthető részre tagolódik. A szünetben nemcsak az idő múlik, de a világ is változik, és ami még fontosabb, a szereplők sorsa is fordul.

Az első részben a bécsi kedély uralkodik - leleplező, de alapjában kedélyes iróniával. Khell Csörsz hátrafelé lépcsősen emelkedő, kopott üres terében, Szakács Györgyi pontos jelmezeiben a társulat csillogtatja, amiben a legjobb, mikrorealista epizódok sorában világítja át a rengeteg szereplőt, lelkükbe néz, szavaik mögé kukkant minden gesztus, minden mosoly, minden hangsúly.

Hentes, játékárus, trafikosnő, veterán kapitány kis utcai együttese mulattatóan mutogatja a jellemeken és a közösségen felbukkanó repedéseket. Elek Ferenc jámboran érzéketlen vőlegény és érzékeny mészáros, Lengyel Ferenc fenyegetőbben korlátolt ugyan ebben a szakmában.

Bezerédi Zoltán és Bán János évtizedek alatt felhalmozott színészi készleteiből pontosan gazdálkodja ki az akaratos családfő, illetve a régi vágású hadfi alakját. Fullajtár Andrea rafináltan keveri bonyolult jellemmé a kéjsóvár, fiatalembereket kitartó özvegy, a pontos üzletasszony és az alapjában mégis nagyvonalú és jólelkű, kulturált polgári nő vonásait.

Tóth Anita egy csúf kislány egész jövendő nyomorú sorsát megvillantja. Vajdai Vilmos barátságosan cinikus magánzó. Olsavszky Éva a megelőző világháborút megidézőn vásárol néhány doboz ólomkatonát. Wachauban a vidéki idill sérüléseit mutatja anya és nagyanya eldurvult kapcsolata. Bodnár Erika elnyűtt jólélek, Lázár Kati itt még csak szeszélyesen kegyetlen. Nagy Ervin Alfrédként nem szokványos linkócit játszik, hanem a senkit, az emberi ürességet, a jellem hiányát jeleníti meg. Talán nagyobb bravúr, mint bármely finom árnyalat megfestése.

Közben Dankó István nyersen-agresszíven jelenti be a helyszíneket, jobboldalt elöl pedig egy hirdetőoszlopról olvashatjuk le a politikai helyzet változását. A Strauss-keringő azonban nem cseng-bong a levegőben, ahogyan a szerző Ödön von Horváth elképzelte, hanem Sáry László xilofonon pöntyögi, Várady Zsuzsa meg fémdarabot zenget hozzá vonóval. Ők elöljáróban a véget, nem a darabét, inkább az emberi világét, jelzik.

A második rész csalódás az elsőtől elbűvölt néző számára. A hamis idillből kipottyant hőseink vergődését láthatjuk tárgyszerű ridegséggel. Marianne lázadása a tehetetlen Alfréd oldalán elkerülhetetlenül sodorja őket kilátástalan helyzetbe. Szirtes Ági finoman jellemzi a vak asszonyt, Tenki Rékától kissé idegen marad a mondén bárónő. Rezes Judit a kezdetben csupa kéz-láb kamaszlányt erős átéléssel vezeti el a maga szenvedéstörténetén át a tragikus befejezésig.

A harmadik részben teljesedik be a szétzüllés folyamata, és itt Zsámbéki sokkal kegyetlenebb, radikálisabb az írónál. A szöveg polifóniájából erős kézzel emel ki motívumokat. Az utolsó jelenetben Marianne emlékszik, hogy az istent vonta kérdőre, aki hallgatott. A nagymama azonban magabiztosan képviseli. Lázár Kati archaikus erővel, könyörtelen következetességgel állítja középpontba az öregasszonyt, aki az isteni szeretet és erkölcsi rend nevében elpusztította Marianne gyermekét.

Elek Ferenc pedig az egykor elhagyott vőlegény szerepében ugyancsak a szeretet nevében nem "támogatja, szájon csókolja, és lassan kivezeti" a lányt, hanem fojtogatja, miközben a szín elsötétül. Mellékessé lesz, hogy a plakátokon olvashattuk a történelem folyását, a náci agresszivitás erősödését. Nem az akkori és a mai helyzettel is párhuzamba vonható politika, történelem zúzza szét a kis bécsi utca kispolgári-kiskereskedői közösségét és az ellene lázadókat. A szeretetvallás, a kereszténység mond csődöt.

A darab legfeljebb két év eseményeit fogja át. Az előadás kétezer esztendőről szól.

nol.hu, 2009. november 8.