“Az újságban utolsó hasábnál alul az ítéletek voltak, és az utolsó mondat az volt, hogy az ítéletet végrehajtották. Tehát az a döbbenet, hogy nincs hová menni, nincs kihez menni, nincs miért menni, mert… mert végrehajtották. (…)”
A monodráma egy ember szemüvegén keresztül mutatja be az 56-os forradalmat, és annak egyik hősét egészen a 89-es újratemetésig. Maléter Pál 41 éves sem volt, amikor 1958. június 16-án a forradalmi kormány honvédelmi minisztereként Nagy Imrével egy napon kivégezték. Özvegye, a szellemileg és fizikailag is fiatalos Gyenes Judith ma 84 éves. Vele interjúztak az alkotók hónapokon át, s ebből a 15 órányi anyagból született az előadás.
A Pali a Mindenki c. Oscar-díjas film főszereplője, a 2017-es Magyar Filmhét Legjobb Színésznője, Szamosi Zsófia előadásában látható.
“A Pali Szamosi Zsófia jutalomjátéka. Az apróságokban: gesztusokban és ritmusokban teljesen Gyenes Judith-tá lényegülő színésznő érzelmi hullámvasútján egyik pillanatban a kamaszlányos rajongó szerelmen, a másikban az aggódó feleség magányán, a harmadikban az elhagyott szerelmes kétségbeesésén és kitartásán visz végig minket." (Soós András: A történet diadala, 7ora7)
"Egy asszony megidézi élete legfőbb fényforrását, a szeretett férfit, egy színész tehetsége révén pedig, rendezői segítséggel, megjelenik előttünk egy rendkívüli ember, aki – nincs erre jobb szó – világít. Mi pedig csukott szemmel is felé fordulunk. Talán fájna is igazából ráemelni a tekintetünket." (Gabnai Katalin: Mintha napoznánk, revizoronline)
Maléter Pálné, Gyenes Judith: Szamosi Zsófia
Videó: Balogh Balázs, Taskovics Éva
Asszisztens: Budavári Réka
Dramaturg: Garai Judit, Hárs Anna, Merényi Anna
Rendező: Lengyel Anna
Helyszín: Katona József Színház, Sufni
Időpontok és jegyvásárlás
Fotó: Szarka Zoltán
“56 - nekem ez máig is a csoda. Ami az életemben a csúcs volt, az emberhez méltó.
Furcsa, hogy ezt így mondom, hiszen akkor én nagyot vesztettem, a legnagyobbat, amit ember veszíthet. Én akkor mindent elvesztettem! Mégis úgy gondolok vissza rá, hogy gyönyörű volt.”
“A börtönudvaron ásták el őket. Nehogy kiderüljön, hogy ki hol van. ’61-ben aztán kiásták őket onnan, a hullákat kátránypapírba tekerték és ilyen szedett-vedett drótokkal összedrótozták. Éjjel kellett kivinni, és mély gödröket kellett nekik ásni, és akkor bedobták az egyikbe a Nagy Imrét, a mellette levőbe Malétert és Gimes Miklóst. Nem lehetett tudni, hogy melyik van alul, melyik felül.”
Külön köszönet Bezerédi Zoltánnak, Csalog Zsoltnak, Izsák Lilinek és Szarka Zoltánnak.
Maléter Pál
Az evangélikus családból származó Maléter katonai pályája 1940-ben, a Ludovi-kára való felvételével indult, onnan hivatásos tisztként Kassára került. 44-ben szovjet hadifogságba esett, majd a németek ellen kezdett harcolni, s a háború végeztével zászlóaljparancsnok lett. Első feleségétől három gyermeke volt már, mikor egy válás után megkérte Gyenes Judith kezét. 1954. május 8-án házasodtak össze.
A forradalom harmadik napján, október 25-én — ekkor már ezredesi rangban — a Kilián laktanyába küldték, hogy csináljon rendet a felkelők közt, ám igazságérzete hamarosan a felkelők oldalára állította.
“Október 29-e hűvös, de szép őszi nap volt. (…) Amikor a Kilián laktanyához értünk, a tömeg megállt és valaki az élen elkezdte éljenezni: »Maléter ezredes a Kilián hős vé-dője!«” »Malétert a kormányba!« Előkerült a »hős« tiszt is és vállra emelték. Maléter szabadkozott. Nem hinném, hogy a tüntetők között sokan lettek volna, akik Maléter nevét valaha is hallották, vagy akár ismerték volna a Kilián szerepét a forradalomban, de akkor nagyon jól, és meggyőzően hangzott. Annyi biztos, hogy Maléter csillaga, mint üstökös ívelt a magasba.” (Radics Géza)
November 3-án, a harmadik Nagy Imre-kormány honvédelmi miniszterként a magyar küldöttség élén a tököli szovjet főparancsnokságra ment, ahol minden előzetes meg-állapodással szemben azonnak letartóztatták. Január végéig szovjet fogságban volt, majd átadták a magyar belügynek. A Nagy Imre-per társvádlottjaként kihallgatásai során következetesen ragaszkodott hozzá, hogy Magyarországon forradalom zajlott.
“1958. június 16-án hajnalban, a kivégzést követően Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós holttestét koporsóba tették és a budapesti Országos Börtön sétálóudvarán ás-ták el. A betemetett gödörre ócska bútorokat, limlomot hánytak. 1961. február 24-én titokban kiásták a koporsókat, köréjük kátránypapírt drótoztak és átvitték a szomszédos Újköztemető 301-es parcellájába, ahol hamis nevek alatt (Nagy Imrét »Borbíró Piroska« fedőnéven) jeltelen sírba ismét elásták” (Rainer M. János)
Szamosi Zsófia — Maléter Pálné, Gyenes Judith
2011 óta játszik a PanoDráma társulatában, többek között a Szóról szórában (melyet több rangos nemzetközi fesztiválon is lehetett látni), a Tanulni, tanulni, ta-nulniban vagy Az igazság szolgáiban. A közös alkotásként készülő előadásokban mint kutató is részt vett, ahogy ebben a munkában is.
A Jászai Mari-díjas színésznő 2001-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, majd nem sokkal később a Katona József Színházban játszott Dosztojevszkij Idiótájában. Néhány évig aztán a Vígszínházban dolgozott, majd akkor még kockázatos lépésként a kőszínházi biztonságot maga mögött hagyva csatlakozott Pintér Béla társulatához, melynek rövid idővel ezelőttig állandó tagja volt. Sok kitűnő alakítása között talán legemlékezetesebb a Szutyok címszerepe, melyért elnyerte az évad Legjobb Női Alakításáért járó díjat a POSzT-on.
Ismerhetik még a nézők az egyik legsikeresebb és legszínvonalasabb magyar televíziós sorozat, a Terápia egyik szereplőjeként, vagy számos filmes alakításából, köztük a friss Oscar-díjas Mindenki c. rövidfilm karnagyaként, vagy a 2017-es Magyar Filmhét Legjobb Női Főszereplőjeként a mozikban még elkapható A martfűi rémből.
PanoDráma
A 2007 óta működő független színház kortárs nemzetközi drámák hazai bemuta-tása (többek között Elfriede Jelinek, Martin Crimp, Sarah Ruhl, Mika Myllyaho, Moisés Kaufman) és fiatal külföldi rendezőkkel való együttműködésén (például a Rimini Protokoll, Andres Veiel, David Williams) és egyéb, nemzetközi produkcióin túl túl 2009 óta elsősorban a Magyarországon legégetőbb társadalmi kérdésekkel foglalkozik job-bára a már említett verbatimszínházi formában. Az eredeti szövegek kölcsönzik az előadásoknak azt a sokszor megrendítő életszagot és drámai erőt, mely többek közt a romák elleni 2008-2009-es támadásokat feldolgozó Szóról szórát jellemzi, mellyel a Trafó-beli sikerszéria után számos európai országban turnézott a PanoDráma, vagy a leginkább politikai kabaréként jellemezhető, a közoktatást pellengérre állító TTT-t, mely négy éven át volt műsoron, vagy az Igazság szolgáit, mely a sajóbábonyi esetet dolgozza fel civil esküdtszékkel és szintén sikeresen szerepelt külföldön is. A tavaly bemutatott, Sipos Pál és diákjai ihlette Más nem történt pedig diák és felnőtt előadókkal vizsgálja az ébredező kamaszok, s a bizalmukkal visszaélő tanár világát.
2016. november 4-én a Katona nagyszínpadán volt látható Exodus ’56 című szcenírozott felolvasószínházi előadásuk az 56-os menekültekről többek között Molnár Piroska, Máté Gábor, Mácsai Pál és Bezerédi Zoltán előadásában.
A tavalyi évadban bemutatott, idén felújított előadásuk a Keserű boldogság hozott anyagból dolgozott, Csalog Zsolt interjúkötetéből született a monológ, melyet Kari Györgyi adott elő szintén a Sufniban.
Kritika
A történet diadala - 7ora7.hu
Pali - Stuber Andrea naplója
Levél Csalog Zsolthoz - szinhaz.net - Kovács Dezső
Mintha napoznánk - revizoronline.hu - Gabnai Katalin
Egy darab narancshéj-Maléter Pálné:Szamosi Zsófia - mezeinezo.blog.hu - Makk Zsuzsa