Szvetlana Alekszijevics: Nők a tűzvonalban – Szvetlana Alekszijevics ukrán és fehérorosz szülők gyermeke, aki Fehéroroszországban élve dokumentumregényeket írt a második világháborús Szovjetunióról, olyan tapasztalatoknak adva hangot a műveiben, amelyek azelőtt némák voltak. A 2015-ös irodalmi Nobel-díjas szerző a homo sovieticust, vagyis a szocializmus gyermekét helyezi nagyító alá öt részből álló „vörös enciklopédiájában”, amelynek első részében, az általa „regény-kórusnak” hívott kötetben asszonyok vallanak a második világháborúról. A könyvet 1983-ban fejezte be a szerző, de két évig egyetlen kiadó sem kért belőle. Az írónőt pacifizmussal, naturalizmussal és a hősi szovjet asszonyok semmibevételével vádolták. A könyvből később nagysikerű színházi előadás, és dokumentumfilm-sorozat készült, utóbbi elnyerte a lipcsei filmfesztivál Ezüst Galamb-díját.

tuzvonal

Ilyen kíméletlenül őszinte könyv még nem született a Nagy Honvédő Háború másik arcáról. Korszakos műveket írtak már, Solohov, Szimonov és mások, ám mindegyiket rózsaszín fátyolba borította a győzelem diadala és büszke öröme. Szvetlana Alekszijevics nem tud felhőtlenül örülni. Ha végigolvassuk a könyvét, rájövünk, miért.
„Rohanok… Néhány emberrel együtt. Menekülünk… Üldöznek. Lőnek. A mamám pedig már ott állt a géppisztolyosok előtt. S látja, ahogy rohanunk… Hallom a hangját, valamit kiált. Később elmesélték, mit. Azt kiabálta: »Jó, hogy fehér ruhát vettél fel… Kislányom… Már nem lesz, aki öltöztessen…« Biztos volt benne, hogy megölnek, s örült, hogy fehérben temetnek el… Előtte vendégségbe készültünk a szomszéd faluba… Húsvétra… Rokonokhoz…
Olyan nagy volt a csend… A tüzelés abbamaradt. Csak anyám sikoltozott… Vagy lehet, hogy mégis lőttek? Nem hallottam…
A háború alatt az egész családom odaveszett. Amikor véget ért, nem volt kit várnom…” /Ljubov Grigorjevna Rudkovszkaja, partizán/

A könyvbemutató napján Szvetlana Alekszijevics Nők a tűzvonalban című könyve 20% kedvezménnyel vásárolható meg a K:önyv és Boltban.