v f
Repertoár
T a r j á n T a m á s
N/Euro
■ U R S W I D M E R T O P D O G S ■  

A Kamra kicsiny játékterébe kereszt alakban elhelyezett, elegáns-egyszerű dobogókat fektetett Bagossy Levente díszlettervező. A hosszabbik ág vívópástként is hat, s egy kopár, színpadszerű zugolyban végződik. A jelenetek java a „kereszt" metszésében zajlik. A jelmezeket összehangoló, a tér tónusához igazító Földi Andrea feketefehér- szürkében járatja a nyolc figurát. Ruhájukról lerí ugyan, hogy nem konfekcióból öltözködnek, de inkább a személyiségtől megfosztó intézeti uniformisként, egyben ironikus gyászkollekcióként hatnak az öltönyök, kosztümök.
A figurák valamennyien elbocsátott topmenedzserek, akik tegnap még sikeres énjüket gyászolják, és a karrierjük megtöréséből fakadó testi-lelki bajukat cipelik keresztként. Nagyon úgy fest, hogy az éppen zajló csoportterápiás talpraállítás során a kutya sem néz e kiebrudalt nagykutyák felé: az ön- és az egymást gyógyítás marakodásával, szolidaritásával, apátiájával igyekeznek kikerülni a gödörből. A Bagossy László rendező készítette magyar változatba az eredetihez képest feszültséget és érdekességet visz, hogy nem többé-kevésbé reménytelen idősebbek, hanem a fiatal középnemzedék amolyan kezdő harmincasnak vélhető kárvallottjai világítják át a velük történteket.
A svájci Urs Widmer publicisztikus karakterű, elmés szövegkollázsa nem nyit meg igazi mélységeket az ábrázolásban. Célba vesz egy kissé kétesnek és túlfizetettnek tekintett, viszonylag modern foglalkozást, és alig összetapasztott esettanulmányokban feldolgozza a csúcsmenedzserség kockázatait. A főleg a (réteg)nyelvi színeiben élő textus egy-egy pillanatra képes megszólítani minden olyan embert, akinek már okozott pszichés és egzisztenciális válságot hivatásának, megszokott szakmai környezetének kényszerű elhagyása, akit már fejbe kólintott a jelenkori társadalom racionális brutalitása. Hogy melyik társadalomé, azt a Top Dogs általános modell volta nem engedi firtatni (a szerepeket németesen írt nemzetközi személynevek táblácskái egyénítik a ruhák hajtókáin, ám a keresetet, költséget forintban számolják s így tovább).
Bagossy lendületes, szellemes kritikai struktúrákat hozott létre a „bukottak" vallomásaiból, replikáiból és kényszeredett társalgásaiból. Ezek a karikatúrák leginkább a főiskolai helyzetgyakorlatokra emlékeztetnek, és láncolatuk nem hosszabb, mint amennyit ebből a műfajból a szünet nélküli másfél óra játékidejébe érdemes fogni. Rendező és színészei osztoznak abban az idegenkedésben, mely a mindenestül áruvá lett létnek, a pozíciók mámorának, a látványosan hamis, agresszív kommunikációnak szól. Szolid hadviselésük kipécézi, nevetségessé teszi a kudarc bekövetkeztéig szinte reflektálatlan vagy rosszul reflektált életeket. A mű mozaikos természete miatt alakokat nemigen formálhatnak. Negatív viselkedésminták, gesztussablonok, hiteltelen hangsúlyok kifigurázása, parodizálása történhet, hol könnyed, hol túlzó eszközökkel, mindig a csoportos játék áramában. A nyolc színész a szisztematikus összerendezettségben bokorrímként hat – a szép és állandó összecsengés olykor monotónia, érdektelenség is.
Az ilyen típusú megjelenítő munkánál nem illendő bárkit is kiemelni. Ónodi Eszter azonban megérdemli: ő olyan szerencsétlen, ingerlő, fülsértő személyiséget elevenít meg, akiben vibrálóan keveredik a meg- és az eljátszás, s a kicsit kabarészerű számok mikrodrámákként is kibomlanak. A maga öt percét persze valamennyi közreműködő intelligensen és tehetségesen kidolgozza. Bertalan Ágnes és Fekete Ernő a látszólag mit sem sejtő utóbbinak a „becsalogatását" az önnevelő kihajítottak közé; Szabó Győző a lecsúszás fiziológiáját; Vajdai Vilmos a félvak gőgöt; Rezes Judit az albániai újrakezdésbe beleboldogtalanodó boldogot; Takátsy Péter és Rajkai Zoltán két nem túl nagy nagykutya tudati elfátyolozódását. Egy-két kellékkel, valamint az öklükkel, néha végtagjaikkal, fejükkel mindannyian úgy játszanak, mintha báboznának. A stílus elemeltségéről, a mozgás, mozgatás groteszkumáról ez a fogás is sokat elárul.
Egészében a Top Dogs előadása dokumentáció a 2000 körüli esztendőkről, ahol az erősödő globalitás nagy falanszterében minden céhnek és cégnek – a menedzsereknek is – megvan a maga kis falansztere. A tépett idegzetű hősök darabbeli csoportmunkája technikai értelemben és az összjáték mechanizmusát nézve jó (időnként újszerű) művészi tréning lehetett az alkotóknak, a néző pedig a fragmentált, illusztratív „doku" derűs szemlélésének módszerét gyakorolhatja.

URS WIDMER: TOP DOGS (Kamra) DÍSZLET: Bagossy Levente. JELMEZ: Földi Andrea. ÁTDOLGOZTA ÉS RENDEZTE: Bagossy László. SZEREPLŐK: Bertalan Ágnes, Fekete Ernő, Ónodi Eszter, Rajkai Zoltán, Rezes Judit, Szabó Győző, Takátsy Péter, Vajdai Vilmos.