színlap
Carlo Goldoni
AZ ÚJ LAKÁS
Komédia, melyet Velencében játszottak először az 1761. esztendőben a Karnevál idején.
Velencei olasz nyelvjárásból fordította: Szakács Vera
Anzoletto, velencei polgár – Blaskó Péter
Cecília, Anzoletto felesége – Udvaros Dorottya
Meneghina, Anzoletto húga – Básti Juli
Checca, velencei polgárasszony – Csomós Mari
Rosina, Checca hajadon húga – Illés Györgyi
Lorenzino, Checca unokaöccse – Gazdag Tibor
Cristofolo, Anzoletto nagybátyja – Vajda László
A Gróf – nem velencei – Cecília lovagja – Sinkó László
Fabrizio – nem velencei – Anzoletto barátja – Végvári Tamás
Lucietta, Meneghina szobalánya – Csákányi Eszter
Sgualdo, kárpitos – Horváth József
Prosdocimo, a közeg – Papp Zoltán
Toni, szolga – Vajdai Vilmos, Rajkai Zoltán, f.h.
Továbbá: Morvay Imre, Czingel István, Toldi Miklós, Nagy Zsolt, Székely József, Fórián Péter, Szabó István, Pálvölgyi Béla, Dávid János, Teleki Sándor
Díszlettervező – Antal Csaba
Jelmeztervező – Szakácsi Györgyi
Zene – Dés László m.v.
A rendező munkatársa – Valyuch Annamária
Rendező: Ascher Tamás
külföldi kritikák
Az új lakás
A színészek tökéletesen követik a rendezői intenciókat, a figurák jellemeinek kibontakoztatásán keresztül meg tudják teremteni a hangulatot, kellő mértékű iróniával tudják győzelemre vinni a mérsékletet és a rációt "a fiatalok fanatikus divatjai" ellenében, úgy, hogy fennmarad a kétség, hogy ki az igazi győztes. A minden ízében igen magas színvonalat képviselő társulatból ki kell emelnünk azonban Udvaros Dorottya, Básti Juli, Csákányi Eszter és Csomós Mari kiváló négyesét.
Magda Poli, Corriere della Sera
Aschernek sikerült rendezése gyors és játékos plaszticitásával létrehozni azt a burleszket, amelyben elegánsan vegyítve a Goldoni féle reformot a commedia dell'arte eszközeivel, méltó módon tölti ki az eredetihez képest keletkezett nyelvi elszegényedés okozta űrt. (…) Az este hősei a hölgyek, élükön a kiváló és bájos Básti Julival, aki igen feldúlt, siránkozó, mérges és nyafogó Meneghina, a szellemes és elegáns Udvaros Dorottyával, az alamuszi és vágyakozó Ceciliával, akinek látszólagos engedékenysége félelmetes is lehet. Sok rendezőnktől eltérően, akik a színészeket bábunak tekintik, Ascher, elképzelése határain belül szabadon engedi mozogni színészeit, akik így mindnyájan a maximumot nyújtják. A dicsőség megérdemelt volt.
Ugo Ronfani, Il Giorno
Vérbő és extrovertált előadás a szerző által annyira szeretett XVIII. századi társadalom karikatúráját mutatja be. Az Ascher Tamás által rendezett színészek mind nagyszerűek és szeretetre-méltóak. Az esemény érdeme a provincializmus elleni győzelem.
Rita Sala, Il Messagero
A rendező láthatólag jól szórakozik ebben a nagy tapsot érdemelt előadásban szembeállítva Udvaros Dorottya esztelen és finomkodó Ceciliáját a lobogó szőke lófarkas Básti Juli alakította sógornővel, Meneghinával. (…) Nagyszerűen előadott Goldonival találkoztunk tehát, aki saját maga remekül mulat, miközben minket kissé zavarba ejt, de a meghatódás elmaradt.
Maria Grazia Gregori, l'Unitá
Ascher színháza csodálatos művészet tele finom telitalálatokkal, miközben a megfelelő helyen rövidít és néhány struktúrális átalakítást is elvégez. A színészek könnyedén mozognak az Antal Csaba által teremtett nagyszerű díszletek között. Íme a csodálatos és kirobbanó szolgáló, akit a temperamentumos Csákányi Eszter alakít, majd Udvaros Dorottya finoman kidolgozott és ellenpontozott Ceciliája, valamint Básti Juli mesterien kifaragott Meneghinája, aki egy vígoperában is megállná a helyét. Szóval a budapesti Katona József Színház gyönyörű ajándékot nyújtott át a Goldoni Évnek és a milánói Piccolo Teatro-nak.
Odoardo Bertani, Avvenire