színlap

Euripidész

MÉDEIA

Fordította: Rakovszky Zsuzsa

Szereplők: Fullajtár Andrea, Máté Gábor, Bezerédi Zoltán, Szirtes Ági, Szacsvay László, Elek Ferenc, Bodnár Erika, Pelsőczy Réka, Tóth Anita, Hajduk Károly

Díszlet: Khell Csörsz m.v

Jelmez: Szakács Györgyi m.v.

Dramaturg: Fodor Géza, Ungár Júlia

Zene: Dargay Marcell

Asszisztens: Tiwald György

Rendező: Zsámbéki Gábor

külföldi kritikák

Médeia

Mi mást mondhatnék Zsámbéki – Teatro Valléban látott – előadásáról, mint hogy tökéletes? A legjobb Médeia, amelyet valaha láttam. (…) Mindenképp elismeréssel kell szólnom a színpadi bejövetelek, kimenetelek, párbeszédek és csöndek, vagyis az egész előadás pontos ritmusáról, Fullajtár Andrea játékáról, aki szép és vonzó Médeia; patetikus is tud lenni, ha kell, és nagyon árnyaltan játszik: a legédesebbtől a legfájdalmasabb hangjáig rengetegféleképpen szólal meg. Máté Gábor alakítása is feltétlenül említésre méltó: Iászonja okos és ravasz, de őszintén meg van győződve a saját igazáról. Csak épp a rendező nincs meggyőződve Iászon igazáról. Ő karrieristának, és főképp hűtlennek látja Iászont; Iászon azért hagyja el Médeiát, hogy – legalábbis ezt mondja – jobb jövőt biztosítson a már meglévő és az ezután születendő gyerekeinek. Ez az érv Iászon számára nyilvánvalóan az önvédelem és az önámítás eszköze, és ugyanígy az is világos, hogy Iászon már nem szereti Médeiát.

Franco Cordelli, Corriere della Sera

 

Íme egy – némi misztikummal – pontosan elmesélt Médea egy expresszív és szuggesztív díszletben. Zsámbéki Gábor, a budapesti Katona József Színház igazgatója egy – jó értelemben vett színpadi effektusokkal sarkított – világos, szöveghez és annak zenéjéhez hű rendezést hozott létre. Rendezése a szemünkön keresztül hat. (…) A Dajkát játszó Szirtes Ági elképesztő. Hosszú monológja erőtől és jelenléttől duzzadó. (…) Fullajtár Andrea, a szuggesztív, fiatal, oroszlánsörényű hajzatú Médea a szerephez tökéletesen illő alt hangon adja elő belépő monológját. Megalázott, fájdalommal teli, mindenre elszánt, különleges, ám valóságos asszony, nem mítosz. Tegezi Iászónt (Máté Gábor), akár megverekedni is hajlandó vele. (…) Ezt az időtlen, földközeli Médeát kiválóan adják elő a színészek. Fodor és Ungár szövegváltozata tiszteletre méltó, ékesszóló, és – legalábbis a feliratok szövegének tanúsága szerint – húztak a kórus szövegéből, kihagyták a mitológiai utalásokat, a dráma nyelvezetét maivá tették. Szakács jelmeze anakronisztikus, színeiben és anyagában illik a kőhöz, a fémhez, a fához, amelyek felépítik a povera és primitivista díszletet: a kőhalmok közt teljesen elrozsdásodott Renault nem más, mint az Argonauták megfeneklett hajója.

Javier Vallejo, EL PAÍS

 

Ez az igazi rendező dolga: ítéletet mondani. Nincs két egyforma rendezés. Ebben az értelemben, Zsámbéki Gábor, a Katona Színház megrázó és zavarba ejtő előadásának rendezője, az elhallgatás és a hazugság kérdéseit feszegeti, miközben egy katasztrófával fenyegető véget jósol. Mikor a színpadon halványul a fény, de a nézőteret még nem világítja meg, kőzápor hullik a családi otthon utolsó épen maradt elemére. Robaja éppoly süketítő, mint a jogosan felhangzó „Bravó!” kiáltások. Mindannyiunkat megfogott a színház – igazat szólva: erőt adó – csodás fájdalma és felelőssége. Ilyen a színház, amikor hasznos és szükséges. Hatalmas.

Julio César Abad Vidal, SUBLIME

 

Az előadás lenyűgöző példája annak, hogy hogyan képes a kortárs színház megküzdeni a görög tragédia fenségességével és érzelmi emelkedettségével. A rendező, Zsámbéki Gábor, egy mai faluba helyezi a cselekményt. (…) De mindez nem érne semmit a Médeiát játszó Fullajtár Andrea nélkül: olyan ijesztő erejű az alak, olyan félelmetesek a tettei, hogy Médeiát „egy az egyben” eljátszani szinte lehetetlen vállalkozás lenne. Médeia fájdalma jéghideg. Médeia számító és manipulatív.

Michael Handelsalz

 

Az egyik legszörnyűbb görög tragédia. Minden olvasott ember ismeri a kisgyermekeit lemészároló féltékeny anya véres történetét. Ismerjük a hátborzongató befejezést. A színházi előadások igazi nehézsége az, hogy a Médeiát játszó színésznő fel tudja-e építeni azt a folyamatot, ami elvezet ehhez a véghez. A budapesti Katona József Színháznak van ilyen színésznője. Fullajtár Andreának hívják. Nagy színésznő, aki vérfagyasztó belső csenddel építi fel a szerepet, és olyan visszafogottan nemes, hogy nehéz neki ellenállni. Médeiája szép, nőies, józan és megfontolt, lépései kiszámítottak és tökéletes időzítéssel sújt le bosszúja. Szokatlanul nagy erőt sugároz, miközben az érzelmek széles skáláján játszik.

Eljakim Jaron

 

képek

{phocagallery view=category|categoryid=172}