színlap

David Harrower

KÉS A TYÚKBAN

Fordította: Varró Dániel

 

Fiatal nő, napszámos

 

Fullajtár Andrea

Csikós William, földműves

 

Kocsis Gergely

Gilbert Horn, molnár

 

Lengyel Ferenc

 

Díszlet, jelmez - Gothár Péter

Zene - Orbán György m.v.

A rendező munkatársa: Tóth Judit

 

Rendező - Gothár Péter

Bemutató: 1999. október 29.

külföldi kritikák

Kés a tyúkban

A legmeghökkentőbb az, hogy ennek a - öntudatára ébredő falusi nőről szóló - költői előadásnak a rendezője és díszletezője filmes. Gothár Péter kilenc játékfilmet forgatott eddig (a legújabb, az „Útlevél” című, egy magyar parasztról szól, aki Ukrajnába indul menyasszonyért) és több, mint tíz dokumentumfilmet. Ennek ellenére sokkal jobban érzi a színházat, mint némelyik színházi rendező. Amikor a női főszereplő alszik, a falakon keresztül kékes fény dereng át, amely az éjszaka terébe nyitja meg a kunyhót. Az asszony több számmal nagyobb klumpája mindent elmond nyomorúságos szegénységéről. Akkor, mikor a színházi rendezők a díszletezés és a színészi játék terén egyre gyakrabban törekszenek filmes naturalizmusra, addig egy magyar filmes mesteri módon használja a metaforát és a színházi jelrendszert.

Roman Pawlowski, Gazeta Wyborcza

 

Három díjból kettőt két, a ’90-es évek közepén keletkezett darab söpört be, David Harrower „Kés a tyúkban” és Dejan Dukowski „Lőporos hordó” c. darabja.... (...) Ezek a változás jelei, amelyeknek tanúi vagyunk a legutóbbi évek európai színházán belül. A közönség új történeteket akar, távolodás figyelhető meg a pompás nagydíszletes előadásoktól a kamarajellegű előadások felé, amelyek a színészi produkcióra és egy újfajta dramaturgiára támaszkodnak. Épp ilyen előadás volt a Grand Prix-győztes magyar „Kés a tyúkban” David Harrowertől; háromszereplős darab, nyers és lecsupaszított díszletezéssel, nem a rendezői ötletek, hanem a színészi játék intenzitásának és intimitásának mellbevágó hatásával. (...) A kelet-európai színház nehezen teszi magáévá a kortárs dramaturgiát, amely más rendezést kíván, mint a klasszikus drámák, hiszen a közönség nem ismeri a szöveget, s nem tudja összevetni a rendező vízióját az emlékezetbe vésődött eredeti változattal. (...) Vajon a színházban rehabilitálódik-e majd a hétköznapiság? Vajon az új darabok kiharcolják-e helyüket a repertoárban a klasszikusok mellett? A „Kontakt”-on szélesen képviselt politikai színháznak van-e jövője, vagy pusztán átmeneti divatot képvisel? Minden a szerzők kezében van: a színház jövője tőlük függ, és ezt a toruni fesztivál ékesen bizonyította is.”

Roman Pawlowski, Gazeta Wyborcza

 

A Kés a tyúkban c. darab eme szép, költői előadása Gothár Péter keze alól került ki, aki filmeket és darabokat egyaránt rendez. Talán filmes tapasztalataival magyarázható a képek kiváló „fotózása”, a zseniálisan kezelt világítás, a színészek gesztusainak csökkentése és inkább a tekintetekkel felépített közelség. Ám honnan jön a női mentalitásnak és pszichének eme különleges átérzése, a tudatalatti ábrándjainak és vágyainak sikeres formába öntése, az intim szférák felfedése, melyekben nem léteznek már erkölcsi normák? Csak a főhajtás marad, egy igazi művész megérzései és érzékenysége előtt. Meg kell hagyni, hogy a fesztiválon bemutatott előadás elsősorban költői képeivel, az egyszerűsítések találékonyságával és színházi metaforáival hatott.(...) A lengyel közönségnek megfelelt Piotr Sommer dísztelen, tisztán hangzó, takarékos dialógusokkal vezetett fordítása, mely valószínűleg közelebb áll az eredetihez, és nagyszerűen kapcsolódik a színre vitt előadáshoz. Így hát mindez kerek egésszé állt össze, melynek köszönhetően olyan színházi produkciót láthattunk, melynek szépsége valóban rabul ejtett mindenkit. Nem csoda, hogy épp a Katona József Színház előadása gyűjtötte be a legtöbb KONTAKT-díjat – kezdve a Grand Prix-n és a legjobb előadásért járó újságírói díjon át, egészen a Lengyel Ferencnek kijáró elismerésig, aki elnyerte a fesztivál legjobb színészének kijáró díjat.

Malgorzata Szum, Spokojna okolica

{phocagallery view=category|categoryid=130}