„Ahol Nagysád ugat, ott én is bőghetek,
Ha nagysád szelindek, én bika lehetek”
– írta fő ellenségének, a felvilágosodás-ellenes Teleki Józsefnek, amikor Ratio Educationist (ez először Mária Terézia rendelete volt, 1777-ben, mely előírta a tankötelezettséget és azt, hogy az oktatás az állam feladata) pártolva kiszorult a közéletből.
Bessenyei köznemes és udvari ember, testőr. Szerb Antal így ír róla „A kulturális szándék valószínűleg a férfiúságon keresztül furakodott be a testőrbe, a bécsi nők szerették, de fölényesen kezelték a tanulatlan barbárt, a csiszolatlan gyémántot. A gyémánt rövidesen hozzálátott, hogy csiszolja magát. páratlan buzgalommal feküdt neki a tanulásnak” és mindenfélét ír, szabályos tragédiákat és komédiákat. Ez utóbbiak egyike a Filozófus, amellyel be kívánta mutatni kora társadalmi viszonyait. A művet Kelemen László színtársulata állította először színpadra 1792-ben „E napon nevetséges darabot játszottak, mely inkább ismeretes Pontyi, mint Filozófus név alatt” – írja a magyar hírmondó aznapi száma.
2011-ben a kortárs színház és film kemény kezű fenegyereke Gothár Péter vette elő a Katona József Színház társulatával. A cselekmény szerény. de az alakok érzelmei és indulatai nagyok. Eresztra özvegy nemesasszonynak (Fullajtár Andrea erőteljes felvezetésében) - két gyermeke van, amelyek közül a fiú beleszeret húga barátnőjébe. Szidarisz, a húg Tenki Réka, aki színre lépésekor arról panaszkodik, hogy őt a termetéért, tekintetéért és a gazdagságáért kívánják, pedig neki olyan férfi kell, aki belső tulajdonságaiért szereti. Parmenio filozófus nemes ifjú, ő a világ értelmét kutatja, s így, természetesen Szidarisszal egymásra találnak. Nem ők az egyetlen szerelmespár a műben, Parménió húga és Berenisz is társra talál. A Bessenyei által teremtett alakok ilyetén felvezetésben, a nemes ifjak és honleányok barokk festményeket idéző ruháikban és parókáikban jelenvalóan élvezetes figurák. Pálmai Anna kitűnik komikai képességeivel, s méltó társai ebben Kocsis Gergely, Dankó István és Mészáros Béla, akik a kiszerűség és fellengzősség a groteszk és nevetséges gazdag tárházát vonultatják fel.
Sokat nevetünk, bár tudjuk, sírnunk kellene, mert hiszen értjük mi e műnem máig hatóan veretes mélységeit. Ami keblünket örömmel telíti az az, hogy a magyar irodalomtörténet jeles alakját és érdemes gondolatait a most serdülők számára is szívközelbe hozza. A remek játék, az élvezetes felvezetésben ugyancsak szórakoztató. Az, hogy mi a volt és mi a most azon pedig elmélázhatunk.