Már két előadásunk is elérhető az eszinhaz.hu-n; A mi osztályunk itt, A mizantróp pedig itt nézhető. Előbbit - ami jelenleg is repertoáron van a Kamrában - Máté Gábor rendezte, utóbbit Zsámbéki Gábor állította színpadra.
Koltai Tamás A mizantrópról - Élet és Irodalom, 2011. február:
"Végtelenül szomorú és elkeserítő, nagyszerű előadás. Azzal, hogy megszületett, erkölcsi erővel ellent is mond a jelen és a jövő perspektívátlanságának. 1988 novemberében a Katonában Székely Gábor rendezte A mizantrópot. Négy hónappal később, a huszonhetedik (!) előadás után azt írtam egy „újranéző" kritikában, hogy értem Alceste döntését, amikor azt mondja: „El kell futni - nekem itt nincs helyem." Azt is írtam, hogy Székely Gábor „előre látta a viszonyaink között egyre inkább elhatalmasodó mentálhigiéniai romlást". Ez volt a hattyúdala ott, 1989 júliusában megvált a Katonától. Igazgatóként Zsámbékinak is ez A mizantróp az utolsó rendezése a Katonában. Megrendítő búcsú. De nem búcsú, nem lehet és nem is lesz az. Maradni kell elszántan és dühösen, mert a világot nem lehet az Oronte-okra hagyni, és Zsámbékinak ezt esze ágában sincs megtenni."
Kovács Dezső A mi osztályunkról - Revizor - 2011. november:
"Sok ilyen súlyos drámát kellene játszani magyar színpadokon, hogy a múlttal való szembenézés végre megvalósulhasson....Túlélni próbáló élők és krétafehér arcú holtak, gyilkosok és áldozatok együtt, egy térben és időben egzisztálnak a játékban. S miközben végig a hajdani osztály uniformisba bújtatott nebulóit látjuk a színen, átviharzik rajtuk az úgynevezett történelem, s mindannyian megmutatkoznak, feltárulkoznak: helytállásból, erkölcsből, jellemből. Tanulság nincs, csak makacsul ismétlődő történelmi helyzetek, s még makacsabbul ismétlődő kérdések: mi végre az egész?"
Az e-színház platformot az Alapítvány a Magyar Színházakért fejlesztette és hozta létre a színházi szakma aktív bevonása mellett.
Az Alapítvány elsődleges célja a magyar színházi kultúra és tradíció megőrzése, megörökítése és fejlesztése. Az Alapítvány támogatást nyújt a színházak művészi értékeinek megőrzéséhez, ahhoz, hogy a színházak, a színházban alkotók céljaiknak és rangjuknak megfelelően tudjanak működni, dolgozni.