v f
Hírek, Aktualitások

 Az előadás forgatókönyvét írta, a szövegeket válogatta és szerkesztette: Bán Zoltán András

MÁSODIK RÉSZ – TÁRGYALÁS

Október 22., 15:45-18:30

Első jelenet
Részletek hangoznak el Bálint András Arany János estjéből.


Második jelenet

KÉT ÉS FÉL ÉV . Arany és Petőfi levelezése

Amikor 1847-ben Arany a Toldival megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát, a komoly pénzösszegen kívül a számára is meghökkentő különdíjban részesült: elnyerte Petőfi barátságát. A nagy pályatárs sorsszerű szárazvillámként száguldott át a csendes vidéki magányában éldegélő Arany életén: már második levelében tegeződést ajánlott, megszervezte Arany írói karrierjét, folyamatosan tanácsokkal, ötletekkel bombázta, szinte beköltözött az életébe, és a családjába is belépett, hiszen Aranyék lettek Zoltán fia keresztszülei, és 1849-ben hónapokig ők gondozták a csecsemőt.

A levelek mellett megszólal többek közt Tompa Mihály, Szendrey Júlia, Egressy Gábor, és elhangzik az a verses pamflet is, melyet a Honderű című lap jelentetett meg 1847 májusában, és amely kigúnyolta a két költő baráti szövetségét, valamint azt, hogy kölcsönösen ajnározzák egymás művészetét. 

Közreműködik: Bodnár Erika, Pálmai Anna, Dér Zsolt, Lestyán Attila e.h., Rajkai Zoltán, Szacsvay László, Vizi Dávid e.h., Bán János, Bezerédi Zoltán, Elek Ferenc, Kovács Lehel, Kovács Tamás, Takátsy Péter, Kiss Eszter, Ujlaki Dénes
Rendező: Zsámbéki Gábor

 - 10 perc szünet -

Harmadik jelenet 
1857: A császárlátogatás. Bárányfelhő Budapest egén

Ferenc József és felesége, Sissi 1857 májusában Magyarországra látogatott. Arany komoly honoráriummal járó felkérést kapott, hogy írjon verset a fenséges pár üdvözlésére, de ő ezt rossz egészségi állapotára hivatkozva elutasította. Helyette végül Lisznyai Kálmán írta meg az allegorikus verset, amelyben egy Budapest fölé repülő bárányfelhő üdvözli Magyarország nevében a fenséges párt. De az idillt fals hangok zavarják meg, mindenekelőtt Széchenyi István Nagy Magyar Szatírája, melyet a döblingi elmegyógyintézetben írt, és amely irtózatos látomásokban valóságos vámpírként, tömeggyilkosként ábrázolja a császárt és környezetét. És végül belép nagyszerű kortárs költő, Várady Szabolcs és elmondja a saját kéziratai közt talált, eddig ismeretlen Arany-verset, melynek címe: Lisznyay Kálmán költői üdvözlete Arany János átigazításában.

Közreműködik: Bezerédi Zoltán, Dér Zsolt, Lestyán Attila e.h., Máté Gábor, Pálmai Anna, Takátsy Péter, Vizi Dávid e.h.

Negyedik jelenet
Az asztaltáncoltatás

Amerikai mintára 1853 táján nálunk is divatba jött az asztaltáncoltatás. A jelentős színész, Petőfi barátja, Egressy Gábor lakásán rendszeresen tartottak szeánszokat, amelyeken mindenekelőtt Petőfi szellemét kívánták megidézni, aki Egressy fia, Ákos szerint szerint szerfölött készségesen állt a rendelkezésükre. Arany párszor részt vett az üléseken, kis cikket is írt a jelenségről. Ám jelenetünkben váratlanul hús-vér alakban is feltűnik a Segesvárnál örökre ködbe veszett barát, akit a jeles kortárs költő, Szilágyi Ákos személyesít meg, és aki elmond, illetve zenei kísérettel elénekel pár olyan verset, melyet nem az 1849-ben elesett, hanem az 1956-ban Szibériában meghalt Petőfi írt. A jelenet össztánccal ér véget, részben az asztal tetején.

Közreműködik: Borbély Alexandra, Elek Ferenc, Fekete Ernő, Keresztes Tamás, Kiss Eszter, Kovács Lehel, Pálos Hanna, Rajkai Zoltán, Rujder Vivien, Vizi Dávid e.h.