v f
Hírek, Aktualitások

Az előadás forgatókönyvét írta, a szövegeket válogatta és szerkesztette: Bán Zoltán András


ELSŐ RÉSZ – BEVEZETÉS 

Október 22. 14:00-15:15-ig

Első jelenet
Arany János halála és megszületése. Az élő szobor

Az előadás 1893-ban indul, Arany János emlékművének leleplezésével a Múzeum kertben, ebben irodalmi kalauzunk Szomory Dezső lesz. Ezt követi az 1882. október 22-én bekövetkezett halála és temetése, ahol Gyulai Pál zokogásba fulladó gyászbeszédében mondta ki az előadásunk címét adó megszólítást. „Óh, halhatatlan halott!”. De ez egyben Arany születése is, aki a szoborról lerántott lepel alól bukkan elő ifjúként, és elmondja önéletrajzát. Arany tehát élő szobor, és ezért hangzik el itt Vörösmarty Az élő szobor című verse is. 
Közreműködik: Bezerédi Zoltán, Bodnár Erika, Elek Ferenc, Fekete Ernő, Keresztes Tamás, Kovács Lehel, Máté Gábor, Szacsvay László, Takátsy Péter, Ujlaki Dénes, Vizi Dávid e.h.

Második jelenet
Arany a képzőművészetben. Hajdu István előadása.

Arany 19 évesen, „kalandos életpályáról ábrándozva” elunta az iskolai egyhangúságot, s festő, majd szobrász vágyott lenni. Romantikus óhajtása teljesületlen maradt, és ikon sem lett: a szobrok, festmények, rajzok, melyek „megörökítették”, annak is dokumentumai, miképpen és miért lehetetlen, de legalább is kudarcos vállalás pátosszal, ideál-eszmékkel képet festeni, szobrot mintázni. A Stróbl Alajos-öntvénytől Varga Imre báb-csoportozatáig tekergő panoptikumban Arany mint a bánat dolmányos kishivatalnoka busong, örök fájdalomra kárhoztatva. 
Műveinek roppant erős vizualitása viszont mély nyomot hagyott a képzőművészetre. Kortársai, a nemzeti romantika, majd a historizmus festői – Madarász Viktortól Zichy Mihályon át Lotz Károlyig – nagy buzgalommal formáltak jeleneteket balladái, hősi énekei nyomán; a Toldi mindmáig rajz- és animációs filmek, diafilmek és képregények forrása, s végül a Tetemrehívás – például – az egyik első magyar játékfilm témáját adta, hogy napjainkban újra fogalmazhassák, már a szelíd horror stíl-karakterében.
Ebbe az előadásba csöppen bele a költő, Kukorelly Endre, aki felolvassa kis esszéjét a Múzeum kerti Arany-emlékműről, melynek különös aktualitást ad, hogy e pillanatban restaurálás alatt áll, és a talapzaton csupán a szobrot tartó két csonk látható.

Harmadik jelenet
Arany mint zeneszerző

A jelenet alapja az előadás, melyet a zeneszerző Bartalus István tartott Kisfaludy Társaságban 1883. január 31-én. Bartalus személyesen is ismerte Aranyt, csodálta a költő gitárjátékát, az ő kottakiadásában ismerjük az Arany által megzenésített Petőfi és Csokonai verseket, melyekből három dal hangzik el. 
Közreműködik: Dargay Marcell és kisegyüttese. Bán János, Dér Zsolt, Vajdai Vilmos és három éneklő színész: Kiss Eszter, Pálmai Anna, Vizi Dávid e.h.